Weboldalunk karbantartás alatt áll. Az esetleges kiesésekért, hibákért elnézést kérünk. Köszönjük!

Patakmustra - A Nyikó kora tavaszi arca

Finomszerelék 2011. Április 09. Szombat

A hó olvadása, mint horgászt, és mint természetkedvelőt is a szabadba vonz. Én is kivettem a részem a természet melegségéből így tavasz folyamán. Az egészet ott kezdeném, hogy egy barátom valamilyen oknál fogva nekikezdett horgászni. Mi horgászok már tudjuk, hogy mi ez az ok, ő még csak sejti. Vele bátorodtam fel, hogy megnézzem, a Küküllőben mit hagytak a kárókatonák. Nem számítottam valami nagy fogásra, ezért a szereléket is úgy állítottam össze, hogy a küszöket célozzam meg. Ahogy kell: kicsi úszó, kicsi horog és kicsi csali. Szinte a város közepén eredtünk a küszök nyomába, de körülbelül egy órai próbálkozás után rájöttünk, hogy ez nem lesz eredményre vezető a peca. Szerencsére volt annyi sütnivalónk, hogy a horgászat megkezdése előtt megérdeklődjük a buszmegállóban, hogy a Nyikó mentére hány órakor megy busz. Gyors kapkodással szedtük össze a csomagjainkat, mert lelki szemeink előtt már indult a busz. Nem tévedtünk sokat, mert ahogy a hídra értünk már érkezett is. Gyors kalimpálással megálljt intettünk a sofőrnek, aki szívesen hódolt parancsunknak. Nem volt valami hosszú az utazás, alig ültünk fel, máris szálltunk le. Nem régi szutyok lassú busz volt. Kobátfalván kötöttünk ki és húsz lépés után már a Nyikó partján kémleltük a víz nagyságát, színét. A főút mellett volt egy kis forgó és látszott, hogy megvan vagy 40-50 cm is a mélység. Egy kis kaját szórtam a vízbe, hogy mihamarabb jöjjön meg a kapókedvük a halaknak és lendítettük is a szereléket. A barátom hamar kipiszkált egy sujtásos küszt, csillogott az öröm mindkettőnk szemében. Nem váratott magára sokat a második, a harmadik és a sokadik küsz sem. Az már csak természetes, hogy nem nekem jöttek a halak, ugye-ugye, a kezdők szerencséje : ). Kezdtem figyelni, hogy hol eresztgeti barátom az úszót. Egészen a sodrás szélénél voltak a kishalak, várták a potyakaját. Én is nekigyürkőztem, előbújt belőlünk a versenyszellem és egy barátságos mérkőzés vette kezdetét.
 

Az egy szem csonti a kis horgon eredményes volt és jól akadt


Amikor már fölényesen vezettem, gondoltam, hogy küszön kívül más hal is kell legyen a vízben, például domolykó. Két szem csontira váltottam, biztos ami biztos, nagy csali - nagy hal. Az eredmény nem változott, maradtak a küszök.

 Dupláztam a csaliból nagyobb hal reményében… az eredmény küsz, küsz és küsz

 

30-30-nál abbahagytuk a versenyt, bár még csak egy órája horgásztunk. Nem számoltuk tovább a mennyiséget, de érzéseim szerint közel 100 darab halacskát is megfogtunk ketten. Az az igazság, hogy nagyobb halat is akartunk fogni ezért helyet változtattunk. Egyik tanyából ki, a másikba be. Itt jön elő az emberből az elégedetlenség, sajnos. Ebben az a jó, hogy az ember megtanulja, hogy hol a határ.


Helyváltoztatás közben


Addig keresgéltünk, amíg rá nem találtunk a mély vizekre, ahol elérte a víz a 1-1,5 métert. Ideális pálya, csak győzzük majd kikapkodni a domolykókat, most aztán megmutatjuk - gondoltuk. Az elmélet jó volt, csak épp a halak képzelték a dolgot másképp. Persze, egy idő után rájöttünk, hogy kellet volna giliszta, több időt kellet volna egy helyben tölteni és így tovább. Ahogy lenni szokott, háború után sok hős van. Azért nem voltam rest, addig tapogattam a meder alját, míg be nem puszilta a két szem csontit egy nem túl nagy, de tavaszi mércével mérve már rendesnek nevezhető domolykó. Mint utólag kiderült az a hal volt aznapi legnagyobb. Megfogtam nagy nehezen a domimat, de akadt egy gond, nem tudtam, hogy veszem ki a 16-os rövid szárú horgot. Horogkivevő nem volt nálam, sem csipesz, ezért próbálkoztam egy darabig, amíg meg nem untam. Elvágtam a damilt. Nem szép dolog, de tudom, hogy szabadon úszkál.

 

Kapaszkodik a kis horog

Megérdemel profilból is egy fotót

Épp küszködök, ne zavarjon senki

Kötelező fotó a virgonccal

A szabadság mámora 

     

Persze rögtön nagyobb horogra váltottam, hogy jönni fog még legalább 1-2 ilyen combos jószág, és azt könnyebb lesz majd kiszedni. Még próbálkoztam egy darabig azon a helyen, de eredménytelenül. Fennebb haladtunk, próbálgattunk jobbnál-jobb helyeket, de semmi eredménye nem volt. Már kezdtük megunni a dolgot, amikor visszakanyarodtunk a kiinduló ponthoz. Alig második vagy harmadik úsztatás után már kezdődött minden elölről, mintha ismét ugyanazokat a halakat fognánk ki. Persze leváltottam a horgot ismét kicsire. Az egyik úsztatás során mintha elakadt volna cucc, egy kicsit megemeltem és rögtön ficánkolt valaki a zsinór végén. Rendesen felpörögtem, ahogy megláttam a domolykót. Nem volt nagy, sőt még akkora sem volt, mint az előző, de domolykó volt. Megint egy kishorog volt felkötve, de szerencsére éppen csak megakadt. Nem volt nehéz kiszabadítani.
 

Éppen csak tartja a horog

Megmutatjuk ezt a kis domolykót is

Uzsgyi haza
 

 A nap már a vettet ágy felé vette az irányt, és az óra is azt mutatta, hogy mindjárt jön a mi járgányunk. Lassan búcsút kellet intenünk e kedves kis pataknak, de megígértük egymásnak, hogy még találkozunk.


Fotók és szöveg: -Péter Szilárd-



 




Vissza

Hozzászólás - csak regisztrált felhasználóknak

Regisztráljon vagy jelentkezzen be.

#22011.04.13 21:23
dakk
Hajra Szili.
#12011.04.09 17:48
macika
Jó lett !

Nyelv

  • HU
  • RO

Horgászat

Horgászat a Duna-deltában

Partnereink

Erdélyi Nimród Erdélyi Horgász Energofish Zetavárpanzió Vadászaterdélyben Central and Eastern European Fly Fishing
Vizpart.ro © 2017 Minden jog fenntartva. Programozta: Maxweb